Vizsgálatok a reumatológiában

A reumatológiában is – mint minden más szakmában – a vizsgálat két alappillére a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat. Ezeket szükség esetén első lépésként a képalkotó vizsgálatok közül a röntgen és az ultrahang vizsgálatokkal egészítjük ki. Amennyiben a diagnózis, ill. az elkülönítő diagnózis megkívánja, rendelkezésünkre állnak a CT/MR, labor, EMG/ENG, csontizotóp, csontsűrűség stb. vizsgálatok és az egyéb szakorvosi vizsgálatok is.

Ez a vizsgálati menetrend általában, de vannak olyan esetek, amikor az első orvos-beteg találkozás során már igénybe veszünk CT/MR és/vagy laborvizsgálatot, ill. egyéb vizsgálatokat is.

Reumatológiai kivizsgálás menete
Reumatológiai kivizsgálás menete

Az eszközös vizsgálatokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy minden vizsgálatot csak pontos mérlegelés után, indokolt esetben kérünk.

Sajnos az utóbbi években gyakorlattá vált, hogy szinte minden betegnél történik valamilyen képalkotó vizsgálat, legtöbb esetben röntgen felvétel, de nagyon sokszor MR vizsgálat is. Ez oda vetetett, hogy például az MR vizsgálatra már komoly várakozási idő alakult ki.

A betegek részéről is szinte “elvárás”, hogy történjen valamilyen eszközös vizsgálat, mert úgy érzik, hogy csak így lehet teljes egy kivizsgálás. Jellemző az is, hogy általában akkor nyugszunk meg, ha a röntgen vagy az MR “nem mutat komolyabb elváltozást”.

Az egészségügy egészére jellemző a “defenzív”, védekező magatartás: inkább megcsinálunk minden lehetséges vizsgálatot, csak nehogy elnézzünk valamit. Ennek a másik oldala, hogy ha minden vizsgálat negatív, akkor “megnyugszunk”, hogy nincs mit tenni. A negatív leletek azonban a beteg panaszán mit sem változtatnak.

Két dolgot érdemes még megemlíteni:

  • Negatív röntgen és MR lelet esetén is lehet valakinek nagyon nagy fájdalma.
  • Nagyfokú kopásos elváltzásokat mutató röntgen vagy MR lelet esetén is lehet a beteg panaszmentes.

A képalkotó vizsgálatok által észlelt elváltozásokat nem biztos, hogy összefüggésbe lehet hozni a panaszokkal. Ezt mindig annak az orvosnak kellene eldönteni, aki az adott vizsgálatot kérte.

Egy példa: a kórelőzmény és a fizikai vizsgálat alapján nagy valószínűséggel a betegnek gerincsérve van, de a tünetek alapján egyelőre műtét nem jön szóba. Ilyen esetekben lehet MR vizsgálatot kérni, de a terápián nem változtat az, hogy az MR igazolja a gerinsérvet (és az sem, ha például az MR nem mutat semmilyen kóros elváltozást). Amennyiben konzervatív kezelésre a panaszok változatlanok, vagy a tünetek alakulása indokolja, akkor viszont szükséges az MR vizsgálat.

Az eszközös vizsgálatokat tehát mindig a beteg aktuális panaszai és tünetei alapján, a megfelelő időpontban kell igénybe venni.

Mozgásszervi anamnézis

Az anamnézis (kórelőzmény) a beteg vizsgálatának elengedhetetlen része, általában minden orvosi tevékenység alapja. A legtöbb esetben,  így a reumatológiában is a beteg kikérdezése és a fizikális vizsgálat nem külön-külön, egymástól izoláltan és szigorú egymásutániságban történik, hanem a két tevékenység szervesen összefügg egymással.

A kikérdezés (és a fizikális vizsgálat) során négy fő panasz- és tünetcsoportot tisztázunk: a fájdalmat, funkciózavart, anatómiai elváltozásokat és az általános tüneteket.

Mozgásszervi anamnézis
Mozgásszervi anamnézis

Mozgásszervi fizikális vizsgálat

A fizikális vizsgálat a kórelőzménnyel együtt az orvosi diagnosztika legfontosabb alappillére. A reumatológiában a fizikális vizsgálatot az áttekinthetőség érdekében három részre oszthatjuk:

  • megtekintés,
  • tapintás és a
  • működés vizsgálata.

A gyakorlatban ezeket nem elkülönülten, egymást követően, hanem együtt, a beteg panaszainrk megfelelően, célirányosan végezzük.

Reflexvizsgálat (térdkalács reflex)
Reflexvizsgálat (térdkalács reflex)

Röntgenvizsgálat

A hagyományos röntgenvizsgálat a modern eljárások mellet is a napi rutinkivizsgálás része maradt. Elsőként alkalmazzuk traumás csontsérülések, mellkas és tüdőbetegségek és bizonyos gerincelváltozások gyanúja esetén.

A röntgensugárzás ionizáló sugárzás, ami károsíthatja a sejteket. Emiatt a beteget és a vizsgáló személyzetet is védeni kell. Fogamzóképes korban lévő nőknél külön figyelni kell esetleges terhesség fennállására. De a legfőbb megelőzés az, hogy csak a szükséges esetben vegyük igénybe a vizsgálatot és ne ismételjük feleslegesen.

Röntgen vizsgálat beállítása
Röntgenvizsgálat

CT vizsgálat

A CT vizsgálat röntgensugárzáson alapul, de a hagyományos röntgenvizsgálattal szemben nem “szummációs” felvételt ad, hanem a test hossztengelyére merőlegesen “szeletekben” ábrázolja a szerveket. A reumatológiában elsősorban a csontok vizsgálatában, a csontok szerkezeti eltéréseinek megítélésében, komplikált csonttörések modellezésében játszik szerepet.

Ionizáló sugárzás, ennek káros hatásait szem előtt kell tartani.

Az esetek döntő többségében kontrasztanyagot is használnak, emiatt esetleges kontrasztanyag allergiára, egyéb betegségekre, szedett gyógyszerekre is figyelni kell.

CT vizsgálati berendezés
CT vizsgálati berendezés

MR vizsgálat

A mágneses rezonancia képalkotás erős mágneses tér segítségével változtatja meg a hidrogén atom mágneses tulajdonságait. A test 70%-a víz, minden víz molekula 2 atom hidrogént tartalmaz. A változás során leadott jeleket összetett informatikai rendszer alakítja át képi információvá. Az MR a lágyrészek elváltozásainak vizsgálatára a legalkalmasabb. A tér minden irányában képes képalkotásra. Érzékeny a víztartalom – így az ödéma, gyulladás – változásaira, az ízületi gyulladást már korai stádiumban kimutatja. Gerincsérv pontos meghatározására is alkalmas. Az erős mágneses tér miatt a vizsgálat gondos körültekintést igényel.

Modern MR berendezés: cső helyett tágabb és rövidebb gyűrű
Modern MR berendezés: cső helyett tágabb és rövidebb gyűrű

Ultrahang vizsgálat

Az ultrahang vizsgálatot egyre kiterjedtebben használjuk a mozgásszervi betegségek kivizsgálásában. Nem ionizáló sugárzás, mint a röntgen és a CT, ezért több alkalommal is elvégezhető, gyors és olcsó. Alkalmas az ízületek és a lágyrészek elváltozásainak pontosítására, nyomonkövetésére. A vizsgálat során az orvos és a beteg személyesen is találkozik (röntgen, CT, MR esetén az orvos csak az elkészült felvételeket látja), ezért az orvos vizsgálat közben pontosíthatja a beteg panaszai, a fájdalom helyét stb. A vizsgálat során alkalom nyílik az ellenoldali testrégióval való összehasonlításra is. Az ultrahang az egyetlen dinamikus vizsgálat, ami azt jelenti, hogy az ízület mozgás közben is vizsgálható.

Ultrahang vizsgálat
Ultrahang vizsgáló készülék

Csontizotóp vizsgálat

A csontizotóp vizsgálat során technéciummal jelölt biszfoszfonát molekulát használnak, mely a megváltozott anyagcseréjű csont hidroxi-apatit kristályaihoz kötődik. A gamma-kamera érzékeli, hogy a csontvázrendszer mely részein dúsul az izotóp.

ENG/EMG vizsgálat

Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a környéki idegrendszerhez tartozó idegek működésének, az EMG (elektromiográfia) pedig a vázizmok működésének felmérésére alkalmas. Sokszor a két vizsgálatot együtt végzik el. Segítséget nyújtanak a mozgató idegsejtek, idegek, izmok betegségeinek elkülönítésében, polyneuropathiák, alagútszindrómák, izomsorvadások, traumás idegsérülések diagnosztikájában.

Csontsűrűség mérés (DEXA)

A csontsűrűség mérés során a csontok ásványi anyag tartalmát határozzuk meg. A csont ásványi anyag tartalma mérhető computertomográfiával, ultrahanggal, de az elterjedt módszer speciális röntgenberendezéssel történik. A vizsgálattal leggyakrabban ODM vagy DEXA néven találkozunk. Mindkettő rövidítés. Az ODM (oszteodenzitometria) a csontsűrűség mérés latin eredetű rövidítése, míg a DEXA technikai elnevezés: a dupla (kettős energiájú) röntgensugár-nyaláb angol rövidítéséből (Dual X-ray) származik.

DEXA vizsgálat
DEXA vizsgálat

Laborvizsgálat

A laborvizsgálat az egyik leggyakrabban végzett vizsgálat. Nemcsak az elkülönítő diagnosztika, hanem a gyógyszeres terápiák hatékonyságának lemérésére és az esetleges mellékhatások kiszűrésére is használjuk.

Laborvizsgálat
Laborvizsgálat

Szakorvosi konzíliumok

A mozgásszervi elváltozások egy része az egész szervezet betegségének a részjelensége. A kivizsgálás és a terápia során ezért több társszakma véleményét is kikérjük.

A gyakoribb szakvizsgálatok célja:

  • Bőrgyógyászat: pikkelysömör, autoimmun betegségekhez társuló bőrelváltozások
  • Neurológia: szédülések, fejfájás, polyneuropathia, idegrendszeri tünetek
  • Belgyógyászat: góckutatás, egyéb szervi érintettség kivizsgálása
  • Szemészet: ízületi gyulladásokhoz társult szemgyulladások
  • Fül-Orr-gégész: góckutatás, szédülések
  • Urológia: góckutatás, húgycső gyulladás