Az idegrendszer két fő részből áll: a központi és a környéki idegrendszerből. A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő, a környéki idegrendszert pedig a belőlük kilépő és a testet behálózó idegek alkotják.
Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a környéki idegrendszerhez tartozó idegek működésének, az EMG (elektromiográfia) pedig a vázizmok működésének felmérésére alkalmas. Sokszor a két vizsgálatot együtt végzik el. Segítséget nyújtanak a mozgató idegsejtek, idegek, izmok betegségeinek elkülönítésében, polyneuropathiák, alagútszindrómák, izomsorvadások, traumás idegsérülések diagnosztikájában.
ENG vizsgálat
A gerincvelőben elhelyezkedő mozgató idegsejt, a belőle kilépő hosszú nyúlvány (axon) és az általa beidegzett izomrostok együtt alkotják az ún. motoros egységet.
Amennyiben az ideg a gerincvelőből történő kilépésétől kezdve a lefutása során valahol károsodást szenved, megváltozik az ingerület vezetési sebessége. A vezetési sebességet a bőrre helyezett elektródákkal tudjuk mérni, úgy, hogy az ideget a bőrön keresztül elektromos árammal ingrreljük. A vizsgálattal meghatározhatjuk a károsodás helyét, mértékét, akut vagy krónikus jellegét.
Az ENG vizsgálat leggyakoribb indikációja az ún. alagútszindrómák igazolása. Az “alagutak” olyan helyek a testünkben, amelyeken az idegek, lefutásuk során áthaladnak. Ezek általában csont, izom és szalag képletekkel körülhatárolt területek. Amennyiben az ideg beszorul ezen képletek közé, az összenyomódás mértékétől és időtartamától függően károsodik. A károsodás helyén csökken az ideg vezetési sebessége, így meg tudjuk határozni az idegkárosodás helyét. A legtöbb alagút a felső és alsóvégtagon található, a legismertebb ezek közül az ún. kéztőalagút. Amennyiben az itt áthaladó ideg károsodik, mozgás és/vagy érzészavar alakul ki a kézen.
EMG vizsgálat
Az EMG vizsgálat segít pontosítani az izomműködési zavar okát. Az ok lehet az ideg-izom közti kapcsolatban vagy magában az izomban.
Az előbbire példa az ún. myastenia gravis nevű betegség, melynek lényege, hogy az idegingerület nem tud izomösszehúzódást kiváltani, következménye pedig izomgyengeség lehet. Legjellemzőbb tünete a szemizmok gyengesége miatt a kettőslátás és a szemhélylógás.
Az izmok betegségei közül pedig megemlíthető a különböző okok miatt kialakuló izomgyulladások (vírus, autoimmun).
A vizsgálat menete
El kell távolítani a vizsgált testrészről a ruházatot, ékszereket. A bőrfelület megtisztítása után helyezik fel az elektródákat. Ezt követően következik az ideg elektromos árammal történő ingerlése, melyre az érintett izom enyhe összehúzódással válaszol.
EMG során vékony tűelektródát szúrnak a vizsgálandó izomba, mely rövid ideig tartó enyhe fájdalommal járhat. Ebben az esetben elektromos ingerlést nem alkalmazunk, hanem az izom nyugalmi helyzetében és működése közben keletkező válaszokat vizsgáljuk.
Mikor nem végezhető ENG/EMG vizsgálat?
ENG során ismétlődő ingeráram vizsgálat nem végezhető beépített szívritmusszabályozó (pacemaker) esetén. EMG vizsgálatot az izomba szúrandó tűelektróda miatt általában nem végzik el véralvadásgátló gyógyszerek szedése esetén (pl. Syncumar).
Felkészülés a vizsgálatra
A vizsgálat különösebb előkészületet nem igényel. Közvetlenül a vizsgálat előtt ne használjunk a bőrre krémeket, olajokat. Tájékoztassuk a vizsgálatot végző orvost esetleges véralvadásgátló szedéséről, ill. beépített szívritmusszabályzóról (pacemaker).
