Valószínűleg a laborvizsgálat a leggyakrabban kért kiegészítő vizsgálat az orvosi gyakorlatban. A legtöbb mozgásszervi megbetegedésnek – pl. kopásos gerinc- és ízületi elváltozások, csontritkulás – azonban nincs jellemző laboreltérése. Leggyakrabban az egész szervezetet érintő gyulladásos jellegű megbetegedések, autoimmun kórképek, mozgásszervi vonatkozással járó belgyógyászati betegségek, köszvény elkülönítő diagnosztikájában alkalmazzuk.
Vérvizsgálatok
Mennyiségi vérkép
A mennyiségi vérkép vizsgálatakor a vér alakos elemeinek számára vagyunk kiváncsiak. A vér alakos elemeinek döntő többségét a vörösvértestek adják. Nagyságrendileg kevesebb a vérlemezkék és fehérvérsejtek száma.
A vörösvértestek számának csökkenése a vérszegénység mértékének jelzője. Az egyik leggyakoribb típusa a vérszegénységnek az ún. vashiányos vérszegénység (vashiányos anémia). A vérszegénység mértékére a vörösvértestek számából, a hemoglobin mennyiségéből és a hematokrit értékből következtetünk. A hematokrit érték adja meg, a vörösvértestek arányát a teljes vértérfogathoz képest. Ezt a vér centrifugálása után tudjuk meghatározni, mert a centrifugálás során a vér alakos elemei elkülönülnek a plazmától.
Példa: hematokrit: 0.42, azt jelenti, hogy a vér alakos elemeinek száma 42 % a vér teljes térfogatához képest.
Fontos megjegyezni, hogy a krónikus gyulladásos megbetegedésekben általában vashiányos vérszegénység alakul ki, mert a gyulladásos szövetekben a vas lerakódik. Ilyen esetekben nem a vaspótlás hanem a gyulladáscsökkentő terápia hatására csökken vagy rendeződik a vérszegénység.
Bizonyos gyógyszeres terápiák mellékhatásaként is kialakulhat vérszegénység (pl. metotrexát).
Minőségi vérkép
A minőségi vérkép a vér alakos elemeinek típusait és azok számát adja meg. A fehérvérsejteken belül a neutrofil granulociták száma emelkedhet pl. bakteriális fertőzésekben, a limfociták számának emelkedése pedig inkább vírusfertőzésekre jellemző. A fehérvérsejtek számának csökkenése jellemző bizonyos autoimmun betegségekben, de gyógyszermellékhatásként is előfordul. Ez utóbbiak közül – gyakori alkalmazása miatt– kiemelendők a metamizol tartalmú készítmények (pl. Algopyrin).
Szérumfehérjék
Többféle fehérjét találunk a vérben. Ezek közül autoimmun betegségekben az albumin szintje csökken, az immunoglobulinok (pl. autoantitestek) szintje pedig emelkedik.
CRP (C-reaktív protein)
A CRP egy máj által termelt és a vérben is előforduló fehérje. Szintje minden, az egész szervezetet érintő gyulladásos folyamatban megemelkedik. A gyulladásos aktivitás nagyon érzékeny jelzője, ezért a krónikus gyulladásos betegségek kezelése során a kezelés hatékonyságának lemérésére is használjuk.
Vörösvértest-süllyedés (Vérsüllyedés-sebesség, We, Westergren)
Röviden csak süllyedésnek szoktuk nevezni. Ez az a vizsgálat, amelyet a szervezet általános gyulladásának kimutatására rutinszerűen alkalmazunk. Nem zárja ki a gyulladást, ha normális a süllyedés, ill. gyorsult süllyedés sem jelent biztosan kóros állapotot. Ezért ma már a süllyedés mellett mindig CRP szint meghatározást is kérünk.
A levett vért vékony csőben hagyjuk állni. Az állás során a vörösvértestek lassan ülepednek és a cső tetején tiszta plazma marad vissza. 1 óra után mérjük meg, hogy hány milliméter tiszta plazma magassága (mennyit süllyedtek a vörösvértestek). Ezért adják meg az eredményt mm/ó mértékegységben, és ezért hívják a vizsgálatot vérsüllyedés-sebességnek.
Vérkémia
A szérum kalcium, foszfor és alkalikus foszfatáz szintet csontbetegségek esetén, a szérum húgysav szintet köszvény gyanú esetén, a kreatin-kináz (CK) és Laktát dehidrogenáz (LDH) szintet izomgyulladás, izomkárosodás esetén vizsgáljuk.
A vese- és májfunkciós értékeket leginkább a gyógyszeres terápiák mellékhatásainak monitorozása céljából ellenőrizzük.
Immunológiai vizsgálatok
Autoimmun betegségekben, azok gyanúja esetén különböző autoantitesteket vizsgálunk. A legrégebbi ezek közül az ún. reumatoid faktor vizsgálata.
Reumatoid faktor (RF)
A reumatoid faktor az autoantitestek egy csoportja, jellemzően reumatoid artritiszben pozitiív. Fontos azonban megjegyezni, hogy reumatoid faktor pozitivitás egyéb betegségekben is előfordulhat, sőt – különösen idősebb korban – kimutatható betegség nélkül is lehet pozitív. Reumatoid faktor pozitivitást – mint minden labor- és egyéb vizsgálati eredményt is – mindig csak a tünetekkel együtt lehet értelmezni.
Mikrobiológiai vizsgálatok
Bizonyos ízületi gyulladások, autoimmun kórképek esetén felmerül kórokozók (baktériumok, vírusok, Borrelia – Lyme kór) szerepe. Ezek igazolása céljából ezen kórokozók elleni antitestek szerológiai vizsgálatát kérjük. Az ún. biológiai terápiás készítmények adását megelőzően a TBC szűrés kötelező.
Genetikai vizsgálatok
Genetikai vizsgálatokat elsősorban tudományos célból végeznek, gyakorlati hasznuk kérdéses.
Vizeletvizsgálat
A vizelet vizsgálatát a reggeli első vizeletből végezzük. Veseérintettség esetén a vizeletben lehet fehérje vagy mikroszkópikus vér. A mikroszkópikusan kimutatható vér azt jelenti, hogy a vizelet szabad szemmel nem tartalmaz vért, vörösvértestek csak az üledék mikroszkópos vizsgálata során láthatók. Húgycső- és húgyhólyag gyulladás esetén szintén találunk vörösvértesteket az üledékben, sok baktérium mellett.
Ízületi folyadék vizsgálata
Fertőzéses ízületi gyulladás esetén az ízületi folyadékból végzünk tenyésztést. Köszvény esetén az ízületi folyadékban kb. 80 %-ban kimutatható a húgysav kristály.
