A XX. sz. második felére esik annak felismerése, hogy az energiát szolgáltató tápanyagokon (szénhidrátok, zsírok, fehérjék), az ásványi sókon és a vízen kívül a tápláléknak egyéb anyagokat is tartalmaznia kell. Ezek hiányában az élő szervezet vagy elpusztul, vagy működésbeli zavarok lépnek fel az életfunkciókban, anyagcsere- és emésztési folyamatokban.
A táplálék ezen járulékos részeit, mint különálló biokémiai csoportokat 1912-ben Kazimierz Funk lengyel biokémikus nevezte el vitaminoknak.
Vitaminok
A vitaminok biokémiai reakciókban vesznek részt, enzimatikus folyamatok láncszemei, de sok funkciójuk még nem feltárt. A vitaminokat zsírban oldódó és zsírban nem oldódó vitaminokra osztjuk. Zsírban oldódik a D, E, A és K-vitamin. Egyes vitaminok a bélben képződnek (pantoténsav, biotin, folsav, B12-vitamin) vagy előanyagból (provitaminból) a szervezet képes előállítani (A-vitamin és D-vitamin).
Ásványi anyagok, nyomelemek
Az ásványi anyagokat és a nyomelemeket alapvetően az különbözteti meg egymástól, hogy milyen mennyiségben vannak jelen a szervezetben. Az ásványi anyagok nagyobb mennyiségük okán viszonylag könnyebben fellelhetők, a nyomelemeket azonban csak “nyomokban” lehet kimutatni, azaz nagyon kevés van belőlük testünkben. Innen ered az elnevezés.
Ásványi anyagok
- Kálcium,
- foszfor,
- magnézium,
- kálium,
- nátrium.
Nyomelemek például
- Cink,
- szelén,
- vas,
- réz,
- mangán,
- jód stb.
Szükséges-e a vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket pótolnunk?
Ez egy örökzöld téma. Vannak olyan vélemények, melyek szerint mindenképpen pótolnunk kell, sőt több vitamin, ásványi anyag esetén nagy dózisokat javasolnak (pl. C-viamin), mondván nem árt, mert a felesleg úgyis kiürül a szervezetből. A D-vitamin és Kalcium pótlás pl. a csontritkulás kezelésében is központi szerepet játszik. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz sok mindent át kell gondolnunk ezzel kapcsolatban.
Mi lenne az “ideális” megoldás?
Egyáltalán van-e ideális megoldás? Véleményem szerint voltak! ideális életkörülmények az emberiség életében, amikor őseink összhangban éltek a természettel, nem kihasználták, hanem felhasználták az életterük nyújtotta lehetőségeket az életük fenntartása céljából.
A SZERvezetünknek ugyanis SZERves táplálékra, ÉLelmiszerre van szüksége. A magyar nyelv ebben is eligazít minket! Csak az ÉLő táplálék táplálja a testet. Ezekben minden ásványi anyag, nyomelem és vitamin SZERVes kötésben, a megfelelő mennyiségben, minőségben és arányban van jelen.
Az sem véletlen, hogy minden évszaknak megvan a maga jellegzetes terménye. Télen jóval kevesebb a napsütés, ezért a D-vitamin zsírban oldódik, lassan ürül ki a szervezetből, hogy át tudjuk vészelni tavaszig. Persze ennek alapfeltétele a tél beköszöntéig feltöltött D-vitamin raktár.
Minden nép a saját lakhelyén helyben termő, ott probléma nélkül termeszthető terményeket fogyasztotta, mert számára az a legtáplálóbb. A gyógynövények szempotjából is hasonló a helyzet!
Mi okozza a problémát napjainkban?
Először is átalakítottuk a mezőgazdaságunkat.
A nagyüzemileg megtermelt gabonafélékkel, zöldségekkel, gyümölcsökkel az a probléma, hogy egy teljesen kizsigerelt, MŰtrágyával kezelt földből nem tartalmazzák mindazokat az anyagokat, melyekre szükségünk lenne. Ezt tovább rontja a génmanipulált vetőmagok használata, és a rendszeres permetezéssel bejuttatott kemikáliák és méreganyagok.
Az állatok húsa tele van hormonokkal és antibiotikumokkal, ugyanígy a tej- és tejtermékek is.
Dr. Márai Géza, a Szent István Egyetem nyugdíjas címzetes egyetemi docense évtizedek óta hangoztatja:
Táplálékaink mai értéke a korábbinak töredéke. A romlás oka az ember károsító tevékenysége. Iparszerű mezőgazdaság, ahol a vegyszeres termelés, műtrágyázás a mennyiséget helyezi a minőség elé. A tápérték a töredékét sem éri el a korábbinak.
Dr. Márai Géza
„Egy kiló paradicsom 1962-ben még 500 milligramm kalciumot tartalmazott. 2005-ben már csak 90-et. A nyáron fejt tej karotin tartalma 1966-ban literenként 3,5-4,5 milligramm volt, 1990-ben már csak 0,2. Egykilónyi tojás B3-vitaminból 1952-ben 23 milligrammot tartalmazott, 2005-ben már csak 1-et. A burgonya elemi vastartalma 1942-ben kilogrammonként még 110 milligramm volt, 2005-ben már csak 4. A nemzetközi publikációk szerint egyébként hasonló értékcsökkenés szerte Nyugaton megfigyelhető.”
Dr. Márai Géza
Dr. Márai Géza előadása:
Feldolgozott “élelmiszerek” dominanciája
A többszörösen feldolgozott, MŰanyagokkal, ízfokozókkal, tartósítószerekkel, színezékekkel telepakolt “élelmiszernek” nevezett hulladék több szempontból is káros. Ezekből hiányzik minden, amire a szervezetünknek szüksége lenne, így az ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok is.
Egy sor készítménynek magas a fruktóz tartalma, mely önmagában kórosan megemeli a szérum húgysav szintet. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor a húgysav szintet csökkenteni hivatott ún. purinszegény diéta sem vezet eredményre.
A globalizáció hatása az ételekre, élelmiszer alapanyagokra, főzés-technikai szokásainkra
Egyre nagyobb mennyiségben fogyasztjuk idegen kúltúrák ételeit, sőt ez ma már divattá is vált (kínai, indiai, thai stb.) Sokan nem is tolerálnak bizonyos fűszereket, ételeket, melyekhez nem szoktunk hozzá az elmúlt évszázadokban.
Az egyes termények betakarítása és fogyasztása közé egy többlépcsős, fagyasztással, szállítással, érleléssel, tartósítással teletűzdelt folyamat ékelődik. Többezer kilométerre éretlenül szedett, szállítás közben mesterségesen érlelt gyümölcsöt fogyasztunk stb. A legideálisabb az lenne, ha pl. a helyben termett gyümölcsöt leszedése után közvetlenül fogyasztanánk…
Főzés-technikai változások
Leszoktattak minket a zsír használatáról, helyette olajat használunk sütéshez is. A sütéskor alkalmazott magas hőmérsékleten azonban az olaj szerkezete megváltozik, transzzsírokká alakul, ami különösen egészségtelen.
Vaj helyett margarint eszünk, ami majdnem teljesen műanyag.
Mikrohullámű sütő nem csak az ételt teszi tönkre, hanem 2-3 méteren belül közvetlenül is káros az emberre.
Életviteli változások
Az ember egyre kevesebbet tartózkodik a szabadban, nem éri napfény. Életét otthon, munkahelyen, autóban, plázákban tölti. Csoda, ha D-vitamin hiányunk van?
Szükségünk van vitamin és ásványi anyag pótlásra?
A fenti okok miatt a ma emberének a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek észszerű pótlására – legalábbis időszakosan – szüksége van. A jó minőségű vitamin és ásványi anyag készítmények kiválasztása azonban külön szakértelmet kíván. Több mindent kell figyelembe venni: a molekula formát, a felszívódást, a biohasznosulást, a mennyiséget és azt is, hogy a működéshez minimálisan szükséges egyéb hatóanyagok is a megfelelő arányban legyenek jelen. Ezért a készítmények kiválasztása előtt feltétlenül érdemes tájékozódni. Rövid, lényegre tőrő előadásokat hallgathatunk meg a témában pl. Dr. Bíró Szabolcstól.
A több nem feltétlenül jobb. “A jóból is megárt a sok!” – ahogy azt a magyar közmondásból már tudhatjuk.
Tudnunk kell, hogy a táplálék kiegészítők előállítása is profitorientált piac (tisztelet a kivételnek!)
Fokozható-e az immunrendszer működése?
Vitaminhiányban és egyes nyomelemek hiányában az immunrendszer működése is károsodik, de ez igaz testünk minden sejtjére is. A kérdés most, a koronavírus-járvány idején reneszánszát éli, és sok vélemény szerint a vitaminok (főleg a C- és D-vitamin) önmagukban is elegek a vírus okozta fertőzés kivédésére.
Az immunrendszerünk megfelően működik, amennyiben a működéséhez szükséges feltételek adottak. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a szükséges vitaminok és nyomelemek a megfelelő mennyiségben legyenek jelen. Fokozott vitamin bevitelnek kevés pozitív hatása van, az immunrendszer működését tovább nem fogja serkenteni, sőt a szükségesnél nagyobb fogyasztásuk káros is lehet.
A probléma azért is összetett, mert pl. hiába van D-vitaminból jelen a szükséges mennyiség, ahhoz, hogy a D-vitamin ki tudja fejteni hatását, szükség van enzimek megfelelő működésére, azoknak pedig pl. magnézium, szelén és cink jelenlétére is.
Tehát, ha azt szeretnénk, hogy az immunrendszerünk megfelelő működéséhez legyen jelen minden szükséges “üzemanyag”, akkor ezek pótlásáról egyaránt gondoskodnunk kell, észszerű, nem eltúlzott mértékben (pl. D-vitamin, C-vitamin, magnézium, cink és szelén).
Mi lenne a hosszútávú megoldás?
A megoldás ezen a területen is a hagyományainkhoz, őseink ismereteihez való visszatérés lenne. Ismeretek a termőföldről, a növénytermesztésről, állattartásról, őshonos, nem génmanipulált vetőmagokról, vízgazdálkodásról. Régi feljegyzések tanúskodnak pl. arról, hogy a Tisza “szabályozás” előtti, „fokrendszerekkel” tervezetten működő árterületei az Alföldön virágzó halászatot, zöldség és gyümölcstermesztést, állattartást biztosított.
Nem az őseinket követjük, hanem amit az őseink is követtek.
Kassai Lajos
Nem “visszafejlődésről” van tehát szó, hanem arról, hogy az adott kor technológiai vívmányait az íratlan törvényeknek megfelelően működtessük. Az íratlan törvényeket az őseink ismerték, ennek központi eleme a SZERetet és a mindenkinek jó legyen elve.
“A Négyelem-rendszer elemei, a föld, a tűznapfény és a levegő viszonylag kiszámítható módon vannak jelen egy területen, egyedül a víz elem esetleges, bizonytalan, mivel állandó mozgásban, körforgásban van, éghajlat- és időjárásfüggő. Ezért a víz helyben tartása, illetve lefolyásának bölcs lassítása az élet alapja. Az ártéri gazdálkodás szembeötlő törekvése e cél megvalósítása – mint ahogyan az is, hogy elejét vegye a pangó, halott víz, rothadó mocsár kialakulásának annak érdekében, hogy az élet a legteljesebb, legszebb módon élhessen, nőhessen, gyarapodhasson Isten ege alatt. Az ártéri gazdálkodás módszerével olyan vízjárta területeket lehet bevonni a szervezett gazdálkodásba, amelyeket semmilyen más módszerrel nem lehet hasznosítani. Sehol a világon nem ismert ez az eljárás-, élet- és gondolkodásmód, csak a magyarlakta vidékeken. Ez a mi szellemi termékünk.”
Dr. Tóth József: Ősi épített tájak a Kárpát medencében
További információk
- Andrásfalvy Bertalan: A Duna mente népének ártéri gazdálkodása
- Dr. Tóth József: Ősi épített tájak a Kárpát medencében
Milyen a jó termőföld?
Jó minőségű termőföld csak ÉLŐ földben lehetséges. A föld attól élő, hogy jelen van benne minden olyan élőlény, mikroorganizmus (földigiliszták, baktériumok, gombák stb.) amelyeknek jelen kellene lennie .
A rendszeres szántás is pusztítja ezeket az organizmusokat, azáltal, hogy a mélyebb rétegben lévő, oxigénszegény környezetet kedvelő mikroorganizmusokat a felszínre hozza, ahol azok az oxigéndús környezetben elpusztulnak, és fordítva, az oxigéndús környezetet kedvelő organizmusokat leviszi a mélyebb, oxigénszegény rétegekbe. A műtrágyázás pedig a talajban élő összes élőlény mennyiségét csökkenti.
A termőföldnek szerves trágyára és mulcsozásra lenne szüksége. Erről beszél több előadásában is Gyulai Iván.
Gyulai Iván előadása:
Összefoglalás
Miért fontosak a vitaminok?
A vitaminok biokémiai reakciókban vesznek részt, enzimatikus folyamatok láncszemei, de sok funkciójuk még nem feltárt. Ezek hiányában az élő szervezet vagy elpusztul, vagy működésbeli zavarok lépnek fel az életfunkciókban, anyagcsere- és emésztési folyamatokban.
Pótolni kell a vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket?
A károsan átalakított életterünk és életmódunk miatt a ma emberének a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek észszerű pótlására – legalábbis időszakosan – szüksége van. A jó minőségű vitamin és ásványi anyag készítmények kiválasztása azonban külön szakértelmet kíván.
Mit tehetünk a jövőben?
Vissza kell szereznünk a régi ismereteket, helyre kell állítani az életterünk szükséges, de nem kizsákmányoló használatát, a termőföldet, és megszűntetni minden olyan beavatkozást, mely a növénytermesztésre, állattenyéstésre és végső soron az emberre is káros (génmódosított vetőmag, műtrágya, hormonok, antibiotikumok, mérgező kemikáliák korlátlan használata).
