A köszvény a magas szérum húgysavszint esetén a lágyrészekben, ízületekben kicsapodó húgysav kristályok által indukált gyulladásos betegség. A köszvény központi eleme a húgysav, a húgysav pedig az ún. purin vegyületek lebontásának végterméke, ezért a köszvény diéta másnéven, mint purinszegény diéta is elterjedt.
A húgysav
A húgysav a nukleinsavakat (DNS, RNS) felépítő purin vegyületek lebontásából származó végtermék.
Az evolúció során az ember “elveszítette” az urikáz enzimet, mely nélkül nem tudja a húgysavat tovább bontatni. Ennek az a következménye, hogy emberben normális körülmények között magasabb a szérumban a húgysav szintje.
Érdekesség még, hogy emberben a vese a húgysav 90%-át visszaszívja, és ezzel is emeli a húgysavszintet. A kettő együtt azt igazolja, hogy nem véletlen mutáció okozta veszteségről, hanem pozitív szelekcióról van szó. Ezért feltételezhető, hogy a magasabb húgysav szint előnyökkel jár. Részbeni magyarázat lehet, hogy a húgysav erős antioxidáns hatással bír. Felmerül a lehetősége, hogy amikor elvesztettük C-vitamin szintetizáló képességünket, az antioxidáns védelem egy részét a húgysav vette át.
Mennyi a normális szérum húgysav szint?
Az irodalomban többféle értéket adnak meg normálértéknek, férfiaknál egy kicsit magasabbat (380 μmol/l), nőknél alacsonyabbat (350 μmol/l). A legáltalánosabban elfogadott vélemények szerint az ideális az, ha a szérum húgysav szint nem emelkedik 360 μmol/l fölé.
Magas húgysav szint és köszvény
A magasabb szérum húgysav szint (hiperurikémia) önmagában nem egyenlő a köszvény (artritisz urica) diagnózisával. A tudomány előtt nem teljesen tisztázott, hogy mi a pontos mechanizmusa annak a folyamatnak, amikor a megemelkedett szérum húgysav kicsapódik a szövetekben, de tapasztalati tény, hogy bizonyos egyéb kóros állapotok – például inzulinrezisztencia, cukorbetegség, metabolikus szindróma, elhízás, alkohol fogyasztás – ennek valószínűségét a többszörösére emelik. A húgysav kristályok típusosan a végtagok távoli, alacsonyabb hőmérsékletű végén csapódnak ki, nagyfokú fájdalommal, duzzanattal, bőrpírral járó gyulladást hozva létre. Leggyakrabban a nagylábujj alapízülete érintett. A prognózis szempontjából viszont fontosabb, hogy a húgysav a lágyrészekben, például a vesében is kicsapódhat.
A húgysav kóros mértékű megemelkedését legfőképpen
- a civilizációs hatások,
- elsősorban a cukor, a finomított szénhidrátok
- és az alkohol túlzott fogyasztása váltja ki.
Ebből következik, hogy a köszvény diétás kezelésekor javasolt húsfogyasztás csökkentése önmagában nem nagyon vezet eredményre, amíg a cukor és alkohol bevitelt nem csökkentjük jelentősen. Ráadásul ezzel egyszerre kedvezően befolyásoljuk az elhízást, az inzulinrezisztenciát, a cukorbetegséget is.
A cukor (répacukor, nádcukor) az emésztés során egy molekula glükózra (szőlőcukor) és fruktózra (gyümölcscukor) bomlik.
A fruktóz jelentősen megemeli a szérum húgysavszintjét!
Az 1970-es évektől az élelmiszeripar a cukornál olcsóbb magas fruktóz tartalmú kukoricaszirupot használja édesítőszerként, az üdítő italoktól kezdve mindenbe, amit édesíteni kell, lehetőleg ezt tesznek.
A fruktóz nem csak közvetlenül járul hozzá a magas húgysavszint kialakulásához, hanem azáltal is, hogy fokozza az inzulinrezisztenciát, s ezen keresztül hozzájárul az elhízás és a metabolikus szindróma kialakulásához, mely állapotok szintén károsítják a vesekiválasztást és emelik a húgysavszintet.
Fruktózt tartalmaz:
- a feldolgozott élelmiszerek többsége,
- az édesített tejtermékek,
- felvágottak, kolbászfélék,
- konzervek,
- fagyasztott élelmiszerek,
- alkoholos italok,
- ízesített reggeliző pelyhek, müzli szeletek,
- csökkentett szénhidrát tartalmú termékek.
A fruktóz természetes forrásai a gyümölcsök, a zöldségek és a méz, ezekre azonban szükség van, hiszen élelmi rostot, vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket tartalmaznak.
Mit tehetünk magas húgysavszint esetén?
Első lépés a megfelelő étrend kialakítása:
- kerülni kell a fruktóz tartalmú feldolgozott élelmiszereket,
- az alkoholt (főleg a sört),
- a nagyon magas és magas purintartalmú ételeket.
- megfelelő testsúly kialakítása szintén elengedhetetlen.
A purin beviteli mennyisége lehetőleg ne legyen több napi 100-200 mg-nál. A purin tartalom csökkenthető a nyersanyagok előfőzésével. Az étrend alapját a zöldségek, gyümölcsök, gabonatermékek, zsírszegény tej és tejtermékek képezik, emellett tojás (heti 3-4, főleg a fehérje, zsírszegényen elkészítve), kevés sovány hús és húskészítmények fogyaszthatóak.
Köszvényes roham alatt célszerű a hús- és húskészítményeket, a fruktóz tartalmú élemiszereket és az alkoholt átmenetileg teljesen kiiktatni. A fehérjebevitelt ebben az időszakban tej- és tejtermékekkel biztosíthatjuk.
Élelmiszerek purintartalma
Nagyon magas purin tartalmú élelmiszerek (150 mg felett/100 g)
Borjúmirigy, spárga, belsőségek, élesztő, húskivonatok, pecsenyelé, csirkemell, liba, szardínia, kagyló, pisztráng, hering, halikra, lazac, tonhal, makréla, garnéla, füstölt húsok, füstölt halak, napraforgómag, földimogyoró, mazsola.
Magas purin tartalmú élelmiszerek (75-150 mg /100 g)
Sertés, marha, borjú, birka, pulyka, csirkecomb, kacsa, nyúl, őz, szarvas, szalonna, virsli, kolbászfélék, füstöltsonka, szalámifélék, tőkehal fogas, ponty, szárazbab, sárgaborsó, lencse, szója, mák.
Közepes purin tartalmú élelmiszerek (40-75 mg /100 g)
Angolna, lepényhal, zöldborsó, karfiol, brokkoli, zöldbab, paraj, tofu, gabonapelyhek.
Alacsony purin tartalmú élelmiszerek (40 mg alatt /100 g)
Fehér liszt és ezekből készülő termékek, eddig nem sorolt zöldségek, gyümölcsök, tojás, tej, kefír, joghurt, sajtok, tejföl, túró, vaj, burgonya, pisztácia, kókusz, dió, mandula, rizs, olaj, margarin, méz.
