Hogyan alkalmazzuk a jegelést, borogatást?

A hűtés, jegelés ősi gyógymód, kiváló a gyulladásos ízületi elváltozások, ínhüvely- és nyáktömlő gyulladások, égések, csípések kiegészítő kezeléséhez. A hideg csökkenti a gyulladást és a fájdalmat egyaránt.

Egy adott testrészre alkalmazott hűtést kétféleképpen tudunk kivitelezni az otthoni gyakorlatban:

  • Állottvizes borogatás és
  • Jegelés formájában.

Állottvizes borogatás

Szobahőmérsékletű (kb. 20 °C) vízzel átitatott, majd kicsavart törülközőt vagy textiliát helyezünk a gyulladt testrészre. Ne takarjuk be, mert a párolgás is elősegíti a hűtést.

Isiász borogatás

Ülőideg gyulladás esetén kiegészítő kezelésként alkalmazhatjuk az ún. isiász borogatást: az állotvizes ruhát körkörösen a combra és a lábszárra tekerjük, a térdet kihagyjuk.

A borogatás hátránya:

  • a gyulladt, meleg testfelszínen a vizes ruha gyorsan átmelegszik, ezáltal a hűtés hatásfoka jelentősen csökken,
  • amennyiben túl gyakran cseréljük, vagy hosszabb ideig hagyjuk fenn, a vizes ruha feláztatja a bőrt.

Jegelés szabályai

Tartós és hatásos hűtést jegeléssel érhetünk el. Jegelést végezhetünk gyógyszertárban kapható jégzselékkel –ezek előnye, hogy jól formálhatók, felveszik a testrész alakját–, de helyettesíthetők a minden háztartásban megtalálható mirelit zöldborsóval, lefagyasztott tejeszacskóval stb. is.

jegelés jégzselével
Jegelés jégzselével (de mindig textilián keresztül alkalmazzuk!)

Jegelés során két fontos szabályt tartsunk be:

  • mindig textilián (pl. konyharuhán, törülközőn) keresztül helyezzük rá a bőrfelületre,
  • és a jegelés időtartama ne haladja meg a 15-20 percet.

Hosszabb idejű jegelésnél a mélyebb szövetekben már reflexesen vérbőség alakul ki, amely fokozhatja a gyulladást. A két szabályt betartva naponta több alkalommal is alkalmazható.

Jegelés alkalmazása sérülések, zúzódások esetén

A mai napig rutinszerűen alkalmazzák a jegelést sérülések, zúzódások, sportsérülések kezelésekor.
2015-ben azonban amerikai biológusok a FASEB Journal folyóiratban közzé tettek egy tanulmányt arról, hogy a sérülés után kialakuló gyulladás nem káros, sőt, a szövetek regenerálódásának elengedhetetlen része. Ezért a lokális hűtést nem javasolják, mert késlelteti a gyógyulási folyamatot.

Az elmúlt 50 évben a Dr. Gabe Mirkin által kidolgozott módszert alkalmazták a sport-és izomsérüléseknél, ez az úgynevezett: Pihentetés, Jegelés, Kompresszió és Megemelés módszere. A fenti kutatások eredményeképpen azonban Dr. Mirkin is elismerte, hogy a teljes nyugalomba helyezés és a jegelés módszere hátráltatja a gyógyulást.
Dr. Mirkin most azt javasolja, hogy friss izomsérülést közvetlenül a sérülés után rövid, 10 percig tartó jegeléssel kezeljük, melyet 20 perc után 2-3 alkalommal ismételjünk meg. 6 órával a sérülés után már nem javasolja a jegelést. Emellett a teljes pihentetés helyett az érintett testrész óvatos mozgatása szükséges.

Akkor most mi a helyzet a többi gyulladással?

A lényeg, hogy megértsük: akkor segítünk a legtöbbet, ha támogatjuk a szervezetünket az öngyógyításban. A gyulladás nem mindig káros, épp ellenkezőleg, a szervezetünk egyik fontos mecanizmusa a regeneráció folymatában. Csökkenteni csak akkor kell, ha valamilyen okból kifolyólag a gyulladás túlzott mértékűvé válik.
Analóg módon működik ez az elv a láz esetében is: a magasabb testhőmérsékletet nem kedvelik a kórokozók, ezért a láz fontos része a fertőzések elleni küzdelemnek. Csillapítani csak a magas lázat (38.5 °C felett) szükséges.

Figyelem!

A fentieken kívűl a legfontosabb alapszabály: mindig a beteg tapasztalata a döntő egy adott kezelés eredményességének megítélésében. A beteg tudja eldönteni azt, hogy adott esetben a hideg pakolás (de ugyanígy vonatkozik ez a meleg pakolásokra is, pl. Ritex-pakolás, paraffin és iszappakolás) jól esik-e neki, valóban csökkenti-e a fájdalmát.
Amennyiben bármilyen formában a beteg panaszait fokozza, ne erőltessük!