D-vitamin természetes forrásai

A D-vitamin egyre több hatását ismerjük meg, olyannyira, hogy már nem is vitaminnak, hanem D-hormonnak tekintik. Ezért a D-vitaminnak nem csak a csontritkulás kezelésében van jelentősége. A koronavírus járvány kapcsán újra reneszánszát éli, mert jótékony hatáásal van az immunrendszer működésére. Hogyan tudjuk természetes úton pótolni?

A D-vitamin képződése

A D-vitamin közül a növényi eredetű D2-vitamin (ergokalciferol) a táplálékkal jut be a szervezetbe. A másik, a D3-vitamin (kolekalciferol) forrása lehet táplálék is, de dominálóan a bőrben lévő 7-dehidrokoleszterinből a napfény ultraibolya sugárzásának hatására keletkezik.

Az így képződött D-vitamin a szervezetünk szükségletének 90%-át biztosítja. Bőrtípustól is függ a képződött D-vitamin mennyisége, de általában napi 20-30 perc részleges ruházatban a szabadban eltöltött idő elegendő. Természetesen a déli erős napsütést kerüljük. A további szükséges 10 százalékot élelmi forrásokból kell fedeznünk.
A D2- és D3-vitamin a következőkben azonos átalakuláson megy keresztül a májban, majd a vesében, így keletkezik az aktív D-vitamin (kalcitriol). Az aktív D-vitamin hatása oly sokrétű, hogy D-hormonnak is nevezik.
Amennyiben csökkent D-vitamin bevitel mellett – különböző okok miatt – nem tartózkodunk eleget a szabadban, D-vitamin hiány alakul ki.
A D-vitamin zsírban oldódik, ezért a képződött D-vitamin egy részét a szervezet elraktározza. Télen, amikor érthető okok miatt jóval kevesebb napfény éri a bőrünket, a D-vitamin raktárak fokozatosan kiürülnek. Ilyenkor csak táplálékból, vagy szükség esetén mesterséges úton, táplálékkiegészítők formájában tudjuk pótolni.
Ősztől tavaszig egészséges felnőttek esetében napi 1500-2000 NE (Nemzetközi Egység) D-vitaminra van szükség naponta, de a napi 4000 NE még biztosan nem okoz túladagolást.

Az aktív D-vitamin legismertebb hatása a csonttal kapcsolatos:

• fokozza a kalcium felszívódását a bélből, és
• a csontban a csontépítő sejteken keresztül fokozza a csontképzést.

A D-vitamin csonton kívüli egyéb hatásai

Az egyéb szervi hatások oly sokrétűek, hogy csak említés szintén sorolok fel néhány betegséget, melyben a kuatások alapján a D-vitaminnak jótékony hatása van:

• különböző daganatos betegségek
• autoimmun betegségek,
• immunrendszer megfelő működése, fertőzésekkel szembeni védekezés,
• depresszió,
• cukorbetegség,
• szív- és érrendszeri betegségek,
• Parkinson-kór,
• pajzsmirigy működési zavarok.

Irodalom: A D-vitamin jelentősége

Magas D-vitamin tartalmú élelmiszerek

Halak

A D-vitaminban leggazdagabb halfajok: hering, tonhal, harcsa, sügér, ponty, csuka, compó, pisztráng, lazac, angolna.

A D-vitamin megtalálható még néhány állati eredetű élelmiszerben

így a tojássárgájában, a tejben, a vajban és a belsőségekben, például a májban.

Gombák

A D-vitamin kizárólagos növényi forrásai a gombák és a kakaóbab. A gombák kiváló és egyedülálló D-vitamin források, a legnagyobb mennyiségben közülük is a friss vagy szárított vargányagomba tartalmazza.