A fájdalom az egyik leggyakoribb panasz, mely a beteget orvoshoz viszi. Ezért elsődleges, hogy tisztázzuk a fájdalom kezdetét, jellegét, kialakulásának körülményeit.
A fájdalmat többféleképpen jellemezhetjük és célzott kérdésekkel próbáljuk pontosítani a fájdalom okát.
A leggyakoribb mozgásszervi fájdalmak
- nyaki fájdalom,
- derékfájdalom
- vállfájdalom
- csípőfájdalom
- térdfájdalom.
A legfontosabb kérdések vázlatosan
Mikor kezdődött?
Vissza kell menni az időben az első panaszok kezdetéig. Lehet, hogy a betegnek már évek óta vannak időszakosan jelentkező derékfájdalmai és az 2 hete fokozódott. Az időtartam információt ad arról is, hogy akut vagy krónikus fájdalomról van-e szó. Általában 3 hónapon túl tartó fájdalom esetén beszélnek krónikus fájdalomról.
Volt-e valamilyen kiváltó tényező a fájdalom kezdetekor?
Megelőzte-e terhelés, emelés, “rossz mozdulat”, trauma a fájdalom kialakulását? Általában az emelés, “rossz mozdulat” csak az utolsó csepp a pohárban, tehát nem a mozdulat a rossz, az csak a tünetet okozó időpillanat egy hosszabb kórfolyamat végén.
Hol érzi a fájdalmat legerősebben, sugárzik-e valahova?
A fájdalom lehet helyi, amikor leggyakrabban egy-két testrégiót érint, vagy sugárzó, amikor a fájdalom egyik testrégióból egy másikba sugárzik. A nyaki eredetű kórfolyamatok gyakran a háton, a lapocka mellett okoznak fájdalmat, időszakosan lesugározhatnak a karokba is. Derékfájdalom is gyakran sugárzik az alsó végtagokba, sőt az is előfordulhat, hogy csak az alsóvégtag egy réstén okoz fájdalmat (pl. comb, lábszár, boka vagy csak valamelyik lábujj).
És végül lehet a fájdalom diffúz, több testrégiót, ízületet egyaránt érintő. Általában az egész szervezetet érintő betegségek tartoznak ide.
Milyen a fájdalom jellege és intenzitása?
A betegek gazdagon tudják jellemezni fájdalmukat, de ezek a jelzők nagyon találóak bizonyos típusú fájdalmakra és jelzik annak valószínű okát is. Például: erős, tompa, hasító, éles, görcsölő, szorító, mintha kutyák rágnák, a csontom fáj, bizsergő, hangyák másznak, mintha kiszakadna stb.
Mozgásra fokozódik-e a fájdalom?
Amennyiben a fájdalom mozgásra jelentkezik vagy fokozódik, az mozgásszervi eredet mellett szól. Kopásos jellegű fájdalmak gyakran mozgásra fokozódnak.
Éjszaka fokozódik-e a fájdalom?
Az éjszaka fokozódó fájdalom gyulladásos folyamat mellett szól, melyet az ágymeleg fokoz.
Melyik napszakban a legerősebb a fájdalom?
Sokszor a fájdalom napszaki jelentkezése vagy erősödése jellemző az alapbetegségre.
- Hajnaltájban erősödő: SPA (Bechterew kór)
- Reggel nagyobb mértékű: pl. reumatoid artritisz
- Reggeltől estig erősödő: kopásos gerinc és ízületi fájdalmak
- Éjjel fokozódó: minden gyulladásos jellegű fájdalom
Megelőzte-e az ízületi fájdalom, gyulladás kialakulását valamilyen fertőzés, megfázás?
Ízületi gyulladások előtt 1-2 héttel volt-e a betegnek felsőlégúti infekciója, megfázása, húgycső vagy prosztata gyulladása? Volt-e kullancscsípése (Lyme-kór?), hasmenése?
Vett-e be a beteg valamilyen fájdalomcsillapítót és az csökkentette-e a fájdalmát?
Próbált-e valamilyen fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszert, krémet, állottvizes borogatást, jegelést és ha igen, milyen hatásfokkal? Ma már több fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszer kapható vény nélkül, melyek csak hatóanyagtartalmukban különböznek a vényre kapható változatoktól.
A mechanikus fájdalom jellemzői
A mechanikus fájdalom általában mozgásra fokozódik, nyugalomban jelentősen enyhül. Hosszabb pihenés, reggeli felkelés után rövid ideig tartó ízületi merevségérzés jelentkezik. Ezt nevezzük “startmerevségnek”, vagy ahogy a betegek emlegetik: “bejáródik”. A mechanikus fájdalom éjszaka nem fokozódik, amennyiben igen, az gyulladásos jelekre utal.
A gyulladásos fájdalom jellemzői
A gyulladásos fájdalom testhelyzettől független, mozgásra általában enyhül, nyugalomban nem szűnik, éjszaka fokozódik, reggel tartósabb (fél-1 óra) ízületi merevségérzés kíséri.
A fájdalom objektivizálása
A fájdalom szubjektív, csak a beteg érzi. A fájdalom megélése nagyban betegfüggő, van olyan beteg, aki már kismértékű fájdalom esetén is orvoshoz fordul, míg mások nagy fájdalmat is sokáig elviselnek.
A fájdalom objektivizálása fontos lenne (pl. a terápia hatékonyságának lemérésére), de erre a mai napig sincs jobb módszer, mint az ún. VAS skála (Vizuál Analóg Skála) és a különböző fájdalomértékelő kérdőívek használata.
A VAS skála egy vízszintes, általában 10 cm hosszú vonal, melynek bal oldali kezdőpontja a “Nincs fájdalom” (0 %), jobb oldali végpontja az “Elviselhetetlen fájdalom” (100 %). Ezen a skálán jelzi a beteg az aktuális fájdalmának mértékét egy függőleges vonallal. A VAS skálát általában csak tudományos vizsgálatok során alkalmazzuk.
