A fertőzés terjesztői a kullancsok

A közönséges kullancs a vektora (a betegség átviteléért felelős szervezet) a Lyme-kór és a vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás kórokozójának.

A Lyme-kórt tehát a közönséges kullancsok (Ixodes ricinus) terjesztik, az csak a kullancscsípés következtében kialakuló fertőző betegség. Emberről emberre nem terjed.

“A kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. Viszonylag nagytermetű (1-6 mm) ízeltlábúak, amelyek elsősorban madarak és emlősök, kisebb arányban hüllők vérszívói. Hazánkban mintegy kéttucat fajuk honos, amelyek közül humán szempontból legfontosabb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus).”

Nemzeti Népegészségügyi Központ
Sok a kullancs a dús aljnövényzetben
Sok a kullancs a dús aljnövényzetben

Az aljnövényzetben gazdag erdőket kedveli, de városi parkokban, kertekben is előfordul, amennyiben páradús életteret biztosító aljnövényzetet talál. Ennek hiányában a kiszáradás veszélyezteti.

A betegség a nevét arról az amerikai kisvárosról (Old Lyme városka, Connecticut államban) kapta, ahol az első eseteket észlelték 1975-ben. A kórokozót a bőrön át juttatja be a fertőződött kullancs csípése.

A betegség kórokozóját (Borrelia burgdorferi) 1982-ben, Ixodes kullancsok tápcsatornájából, Willy Burgdorfer azonosította.

A kullancs sokszor rejtve marad a testhajlatokban
A kullancs sokszor rejtve marad a testhajlatokban

A fertőződés kockázata a kullancscsípés és a kullancs eltávolítása közti idővel arányosan emelkedik.

A kullancs a rágószervével kapaszkodik a bőrben
A kullancs a rágószervével kapaszkodik a bőrben

A friss megbetegedések száma május-júliusban, illetve szeptemberben a legmagasabb. Valószínűleg sokkal több beteget kezelnek Lyme-kór diagnózissal, mint amennyi a valós esetszám. Ennek az az oka, hogy bizonytalan tünetek hátterében Borrelia fertőzést feltételeznek, emiatt nagyszámú szerológiai vizsgálat történik, ami viszont sok hamis-pozitív eredményhez vezet. Emiatt aztán sokan kapnak hosszabb időn keresztül indokolatlan antibiotikum kezelést.

A Lyme-kór tünetei

A Lyme-kór eltér a tipikus fertőzésektől. Úgy tűnik, hogy a bakteriális invázió a folyamat beindításában játszik szerepet, a krónikus tünetek fenntartásában azonban már immunológiai mechanizmusok is szerepet kapnak. A betegségnek korai és késői stádiumát különböztetjük meg.

Korai stádium

A korai stádium legjellegzetesebb tünete az ún. vándorló bőrpír (erythema migrans). Általános tünetek (hőemelkedés, láz, gyengeség, izomfájdalom, fejfájás) kísérhetik. A kullancscsípés ténye és a tipikus bőrelváltozás megjelenése a Lyme-kór legbiztosabb jelzője.

Késői stádium

A kullancscsípést követő kb. 6 hónap után, vagy később mozgásszervi és neurológiai tünetek jelentkezhetnek. A mozgásszervi tünetek között jellegzetes az időszakosan kiújuló, asszimetrikus nagyízületi gyulladás (leggyakrabban térd). A nagyfokú duzzanat általában nem jár fájdalommal. Krónikus lágyrész és izomfájdalmak kísérhetik. Az idegrendszeri tünetek közül Lyme-kórra terelhetik a gyanút a hirtelen kialakuló egy, vagy kétoldali arcideg bénulás. Ritkán ritmuszavar is jelentkezik.

A vándorló bőrpír (erythema migrans)

A vándorló bőrpír (erythema migrans) a legjellegzetesebb korai tünete a Borrelia fertőzésnek.

Vándorló bőrpír - Erythema migrans
Vándorló bőrpír – Erythema migrans

Az erythema migrans jellemzői:

  • a kullancscsípés után 1 nappal kezdődő,
  • legalább 3 napja fennálló és legalább 5 cm átmérőjű,
  • folyamatosan növekvő, ovális bőrpír, a középső része gyakran elhalványul, így alakul ki a gyűrű alakzat,
  • a bőrelváltozás legalább 1 hétig, néha hónapokig megmarad,
  • kezdetben mindig homogén és csak napok után ölt céltábla rajzolatot,
  • gyakori lokalizáció: a bokák felett, lábszáron, térdhajlatban, gyerekeken a fejen és a fül mögött.

“Az 5 cm-nél kisebb, céltáblaszerű, nem növekvő erythema sohasem erythema migrans!”

– Dr. Lakos András

Szerológiai vizsgálatok

A szerológiai vizsgálatok megbízhatatlanok, sok az álpozitív eredmény. A szerológiai vizsgálat akkor diagnosztikus értékű, ha két, időben eltérő mintát vizsgálunk (ún. savópár vizsgálat) és kimutatható a kórokozóval szemben termelődött antitestek szintjének emelkedése.

Mit ne tegyünk és mit tegyünk kullancscsípés esetén?

  • Semmiképpen ne használjunk olajat, kenőcsöt. A Lyme-kórokozók a kullancs gyomrában vannak legnagyobb számban, a kullancs öklendezése növeli a fertőződés kockázatát.
  • Hegyes csipesszel a fejéhez közel fogjuk meg a kullancsot és óvatosan húzzuk fél-egy percig. Ilyenkor a kullancs szájszervével elengedi a bőrt, és az nem szakad be.
  • A kullancs eltávolítása után felesleges fertőtlenítő szert használni, az max. bőrpírt okoz, amit tévesen a fertőzés jelének tekintenek.
  • Az eltávolított kullancs vizsgálata felesleges, mert negatív lelet nem zárja ki a fertőzés lehetőségét, de pozitív eredmény sem jelent egyértelmű fertőződést és csak felesleges antibiotikum terápiának tesszük ki az illetőt.
  • Kullancscsípés esetén nem kell orvoshoz menni, de figyeljünk oda az esetlegesen megjelenő vándorló bőrpírra.
  • Kullancscsípés után tetanusz adása nem szükséges.

Mikor forduljunk orvoshoz?

  • Amennyiben tipikus vándorló bőrpírt (erythema migrans) észlelünk (lásd feljebb).
  • Amennyiben a csípés után két héten belül magas láz, fejfájás, szédülés, izomfájdalom jelentkezik.
  • Bármilyen bizonytalan, mással nem magyarázható tünet jelentkezik, amelyek egy hétnél tovább tartanak, vagy időszakosan visszatérnek.
  • Hirtelen kialakuló egy vagy kétoldali arcideg bénulás esetén.
  • Ízületi és izomfájdalom, főként alsóvégtagi (leggyakrabban az egyik oldali térd) ízületi gyulladás esetén.
  • Alacsony pulzusszámmal járó ritmuszavar esetén.
  • Állapotos nők szoros megfigyelése indokolt a magzat esetleges fertőződése miatt.

Lyme-kór kezelése

Lyme-kór kezelésére csak bizonyos antibiotikumok hatásosak (amoxicillin, cefuroxim, doxycyclin, ceftriaxon). Tipikus vándorló bőrpír észlelése esetén minden egyéb vizsgálat eredménytől függetlenül el kell kezdeni a kezelést. Az antibiotikum kombinációk bizonyítottan nem hatásosabbak, de a mellékhatásuk összeadódik.

Lyme-kór megelőzése

A Lyme-kór legjellegzetesebb tünetét, a vándorló bőrpírt nehezen vesszük észre, főleg, ha rejtettebb testrészeken jelentkezik. A legfontosabb az, hogy eleve védekezzünk a kullancsok ellen. Amennyiben dús aljnövényzetű vidéken, erdőben kirándulunk, érdemes hosszúszárú nadrágot viselni és a nadrágszárat a zokniba tűrni. Kullancsriasztóként GalaktivBio aeroszolt javasolt használni, mely egyéb illóolajok mellett eukaliptusz olajat tartalmaz és nem mérgező. Fokhagyma és egyéb “aromás” anyagok a kullancsok számára nem riasztóak.

Kirándulás után mindig vizsgáljuk át egymást!

Irodalom

  • Dr. Lakos András: Új szakmai irányelv a Lyme-borreliosis diagnózisáról és kezeléséről. Orvostovábbképző Szemle XXVII. évf. 7. szám: 68-73.
  • Kullancsbetegségek ambulanciája
  • Dr. Szekanecz Zoltán (szerk): Reumatológia Egyetemi jegyzet. Springmed Kiadó, 2011.