Vitaminok
A XX. sz. második felére esik annak felismerése, hogy az energiát szolgáltató tápanyagokon, az ásványi sókon és a vízen kívül a tápláléknak egyéb anyagokat is tartalmaznia kell. Ezek hiányában az élő szervezet vagy elpusztul, vagy működésbeli zavarok lépnek fel az életfunkciókban, anyagcsere és emésztési folyamatokban. A táplálék ezen járulékos részeit, mint különálló biokémiai csoportokat 1912-ben Kazimierz Funk lengyel biokémikus nevezte el vitaminoknak.
A vitaminok biokémiai reakciókban vesznek részt, enzimatikus folyamatok láncszemei, de sok funkciójuk még nem feltárt. A vitaminokat zsírban oldódó és zsírban nem oldódó vitaminokra osztjuk. Zsírban oldódik a D, E, A és K-vitamin. Egyes vitaminok a bélben képződnek (pantoténsav, biotin, folsav, B12-vitamin) vagy előanyagból (provitaminból) a szervezet képes előállítani (A-vitamin és D-vitamin).
Ásványi anyagok, nyomelemek
Az ásványi anyagokat és a nyomelemeket alapvetően az különbözteti meg egymástól, hogy milyen mennyiségben vannak jelen a szervezetben. Az ásványi anyagok nagyobb mennyiségük okán viszonylag könnyebben fellelhetők, a nyomelemeket azonban csak nyomokban lehet kimutatni, azaz nagyon kevés van belőlük testünkben. Innen ered az elnevezés.

Ásványi anyagok:
Kálcium, foszfor, magnézium, kálium, nátrium

Nyomelemek például:
Cink, szelén, vas, réz, mangán, jód stb.
Szükséges-e a vitaminokat, ásványi anyagokat pótolnunk?
A SZERvezetünknek SZERves táplálékra, ÉLelmiszerre van szüksége. Csak az ÉLő táplálék táplálja a testet. Ezekben minden ásványi anyag, nyomelem és vitamin a megfelelő mennyiségben, minőségben és arányban van jelen. 
A nagyüzemileg megtermelt zöldségekkel, gyümölcsökkel az a probléma, hogy egy teljesen kizsigerelt, MŰtrágyával kezelt földből nem tartalmazzák mindazokat az anyagokat, melyekre szükségünk lenne. Ezt tovább rontja a génmanipulált vetőmagok, és a rendszeres permetezés alkalmazása.

Dr. Márai Géza, a Szent István Egyetem nyugdíjas címzetes egyetemi docense évtizedek óta hangoztatja: táplálékaink mai értéke a korábbinak töredéke. A romlás oka az ember károsító tevékenysége. Iparszerű mezőgazdaság, ahol a vegyszeres termelés, műtrágyázás a mennyiséget helyezi a minőség elé. A tápérték a töredékét sem éri el a korábbinak.

"Egy kiló paradicsom 1962-ben még 500 milligramm kalciumot tartalmazott. 2005-ben már csak 90-et. A nyáron fejt tej karotin tartalma 1966-ban literenként 3,5-4,5 milligramm volt, 1990-ben már csak 0,2. Egykilónyi tojás B3-vitaminból 1952-ben 23 milligrammot tartalmazott, 2005-ben már csak 1-et. A burgonya elemi vastartalma 1942-ben kilogrammonként még 110 milligramm volt, 2005-ben már csak 4. A nemzetközi publikációk szerint egyébként hasonló értékcsökkenés szerte Nyugaton megfigyelhető." (Dr. Márai Géza)

Dr. Márai Géza

A többszörösen feldolgozott, MŰanyagokkal, ízfokozókkal, tartósítószerekkel, színezékekkel telepakolt “élelmiszernek” nevezett hulladék  több szempontból is káros. Ezekből hiányzik minden, amire a szervezetünknek szüksége lenne, így az ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok is. Ezek pótlására javasolják nekünk a sok táplálék-kiegészítőt, amelyek döntő többsége szervetlen kötésben lévő, elégtelenül felszívódó és alacsony hatásfokkal hasznosuló alapanyagokat tartalmaz. Sőt, el akarják hitetni velünk, hogy akár egyetlen tablettában szinte minden benne van, amire csak szükségünk van… dehát ez is üzlet.
A vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek észszerű pótlására – legalábbis időszakosan – szükségünk van. A jó minőségű vitamin és ásványi anyag készítmények kiválasztása azonban külön szakértelmet kíván. Több mindent kell figyelembe venni: a molekula formát, a felszívódást, a biohasznosulást, a mennyiséget és azt is, hogy a működéshez minimálisan szükséges egyéb hatóanyagok is a megfelelő arányban legyenek jelen. Ezért a készítmények kiválasztása előtt feltétlenül érdemes tájékozódni.

További információk:
Mi lenne a megoldás?
A megoldás ezen a területen is őseink ismereteinek visszaszerzése lenne. Ismeretek a termőföldről, a növénytermesztésről, állattartásról, őshonos, nem génmanipulált vetőmagokról, vízgazdálkodásról. Régi feljegyzések tanúskodnak pl. arról, hogy a Tisza “szabályozás” előtti, "fokrendszerekkel" tervezetten működő árterületei az Alföldön virágzó halászatot, zöldség és gyümölcstermesztést, állattartást biztosított.

“A Négyelem-rendszer elemei, a föld, a tűznapfény és a levegő viszonylag kiszámítható módon vannak jelen egy területen, egyedül a víz elem esetleges, bizonytalan, mivel állandó mozgásban, körforgásban van, éghajlat- és időjárásfüggő. Ezért a víz helyben tartása, illetve lefolyásának bölcs lassítása az élet alapja. Az ártéri gazdálkodás szembeötlő törekvése e cél megvalósítása – mint ahogyan az is, hogy elejét vegye a pangó, halott víz, rothadó mocsár kialakulásának annak érdekében, hogy az élet a legteljesebb, legszebb módon élhessen, nőhessen, gyarapodhasson Isten ege alatt. Az ártéri gazdálkodás módszerével olyan vízjárta területeket lehet bevonni a szervezett gazdálkodásba, amelyeket semmilyen más módszerrel nem lehet hasznosítani. Sehol a világon nem ismert ez az eljárás-, élet- és gondolkodásmód, csak a magyarlakta vidékeken. Ez a mi szellemi termékünk.” (Dr. Tóth József: Ősi épített tájak a Kárpát medencében)

További információk:
Milyen a jó termőföld?
Jó minőségű termőföld csak ÉLŐ földben van jelen. A föld attól élő, hogy jelen van benne minden élőlény, mikroorganizmus, akiknek jelen kell lennie (földigiliszták, baktériumok, gombák stb.). A rendszeres szántás is pusztítja ezeket az organizmusokat, azáltal, hogy a mélyebb rétegben lévő, oxigénszegény környezetet kedvelő mikroorganizmusokat a felszínre hozza, ahol azok az oxigéndús környezetben elpusztulnak, és fordítva, az oxigéndús környezetet kedvelő organizmusokat leviszi a mélyebb, oxigénszegény rétegekbe. A műtrágyázás pedig a talajban élő összes élőlény mennyiségét csökkenti. A termőföldnek szerves trágyára és mulcsozásra lenne szüksége. Erről beszél több előadásában is Gyulai Iván.

Gyulai Iván

További információk

Oldal teteje